Bevezetés az Iszlám Bankvilágba

The Islamic Banker Hungary


Az Iszlám Sharia és a kereskedés: összeegyeztethető a kettő?

Az Iszlám bankokra való igény évente mintegy 15 százalékkal növekszik, érthető tehát, hogy az elmúlt időkben mind nagyobb figyelem övezi a banki szfére ezen szegmensét. Az Iszlám bankrendszer és pénzügyek sokkal bonyolultabbak annál, mint amit nagy általánosságban a legtöbb ember tud róla: azaz, hogy az Iszlám bankok nem kérnek, és nem fizetnek kamatot, mivel ez össze nem egyeztethető a Sharia-val.

Az Iszlám bankszektor sok olyan szolgáltatást fejlesztett ki és nyújt, melyek összhangban állnak az Iszlám tanításaival és a Korán útmutatásaival, az egyszerű bankszámla nyitástól a jelzálog hitelig.

A legfőbb különbség a hagyományos és az Iszlám bankrendszer között (a kamat tiltása mellett) az, hogy az Iszlám tanítása szerint a pénznek önmagában nincs és nem lehet értéke, így megtiltja minden Iszlám hívő számára, hogy pusztán a pénz kölcsönzéséből csináljanak pénzt, anélkül, hogy az általa eszközölt befektetés kockázatából is kivennék a részüket.

Haszon csak úgy és akkor realizálható, ha a kockázat, amit a befektetés jelent, egyenlő részben megoszlik a befektető (a kölcsön folyósítója) és a felhasználó / kereskedő (a kölcsön felvevője) között. Röviden: a hagyományos jelzáloghitel és a kamat tilos. Ez a szabály annyira szigorú, hogy az Iszlám bakoknak még az is tilos, hogy olyan nyugati bankokba vagy broker forex fektessék a pénzüket, amelyek a „hagyományos”, nyugati módon kamatból és illetékekből (is) realizálnak profitot.

A sharia-val messzemenőkig ellentétes szellemű, így az Iszlám bankok számára tilos továbbá befektetni vagy finanszírozni olyan üzleti vállalkozásokat, melyek tevékenysége ellentétes az Iszlám tanításaival. Ilyenek például sok egyéb mellett: az alkohol kereskedelem, a sertéshús előállításával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységek, a pornóipar, a fegyver kereskedelem. Alapvetően tilos minden, úgynevezett „Haraam” tevékenység.

Az Iszlám bankok a befektetők és betétesek pénzét úgynevezett etikus üzletekbe fektetik, melyek nyereségét aztán megosztják az ügyfelekkel, a befektetett pénz összegének megfelelő arányban. Ha a bank befektetései nem hoznak nyereséget, abban az esetben a befektetők sem kapnak semmiféle osztalékot, vagy nyereséget.

Az iszlám bankok esetében a jelzálog sem megengedett. Helyette az úgynevezett „Musharaka Ijara” használatos, melynek értelmében a bank és az ingatlant megvásárolni szándékozó ügyfél az ingatlant közösen megvásárolják, a befektetett összeg hányadában tulajdonossá válva. Az ügyfél ezek után bérleti díjat fizet a banknak és egy előre meghatározott idő elmúltával lehetősége van arra, hogy ennek fejében nagyobb részben váljon tulajdonosává az ingatlannak, így folytatva egészen addig, míg az ingatlan teljes egészében az ő tulajdonába nem kerül.

Láthatjuk tehát, hogy bár a nyugati és az Iszlám kereskedés- és bankrendszer kardinális kérdésekben tér el egymástól, egyáltalán nem lehetetlen az Iszlám Sharia szellemében kereskedni, csak nagyon kell figyelni a részletekre.

Mudaraba: